2014. december 2., kedd

Számadások ideje

Év végén, az ünnepek előtt sokan számot vetnek az elmúlt évről, eddigi életükről. Mi volt jó, mi volt kevésbé örömteli, miből lehet tanulni, a jövőben változtatni.
Éveim haladtával egyre erősebb ez az évzáró számadás.

Aki mer az nyerBátraké a szerencseKockázatban a nyereség halljuk sokat életünk során. Ezek a klisék is mind igazak, de mi van akkor, ha az ember lánya nem is akar nyerni? Mert már Coelho is megírta, hogy nem a cél, hanem az út a fontos. Utóbbi gondolattal jobban tudok azonosulni. Nem vagyok az a rizikó-gazdag típus, a biztosat a bizonytalanért nem szívesen cserélem el, még ha az kevés is.
Egyszer fordult csak elő az életemben, hogy az összes lapomat lecseréltem, amikor elköltöztem hazámból. Elköltöztem és nem elhagytam, mert szerintem, aki elhagyja a hazáját az nem szándékozik visszatérni, nem tart vele kapcsolatot, nem érdeklődik iránta. Nálam ez a tény nem áll fenn, és a pakliban van egy kártya a visszatérésre is, de addig még le kell egy-két játszmát zsíroznom.
Nem volt könnyű a lapokat becserélni új, ismeretlenekre, de az évek száma bizonyítja, hogy jó döntés volt a piros ászt választani. :-) Erő van benne, hihetetlen erő, mindent visz! A játszmák során volt tök felső, tök alsó, meg zöld hetes is a paklimban. Egy a lényeg: az erős ász is nálam. Ez kell az útra.



2 megjegyzés: